Községünkről

Történelem

Jelképeink

Értéktár

Elhelyezkedés

Szombathelytől 10 kilométerre délre fekszik, a Pinka – sík középső részén a Jáki-Sorok partján, az osztrák határ közelében.

Éghajlat

Mérsékelten nedves, mérsékelten hűvös: 1850 óra körüli éves napfénytartam, 9 fok évi átlagos középhőmérséklet, 700-750mm az évi átlagos csapadékmennyiség.

Népesség

A falu lakosságának a száma mind a mai napig folyamatosan nő a megyeszékhely közelségének köszönhetően. Ma közel 3.000 ember él Jákon.

nevének eredetet

Nevét egykori birtokosairól, a Ják nemzetségről kapta. A név eredete vitatott. Egyesek szerint a Jakab személynév rövidített változata, mások a Csák nemzetségtől származtatják.

A kezdetek

Már a vaskorban lakott hely volt, határában vaskori sírhalmot és bronzkori emlékeket is találtak. A Kő-dűlőben római temető volt.

A Templomdombon már a 11. században település állott. Akkoriban telepedett le itt Wasserburgi Wecellin bajor lovag. Itt kapott nagy birtokot, mint Szent István királyi testőrségének parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják helység, amelyről okleveles adatok először 1221-ből maradtak fenn.
Ekkoriban még az apátsági templommal szembeni Szent Jakab kápolna volt a falu temploma.

Nézd meg a galériát!

Az apátsági templom

Bencés rendi apátságát 1214-ben a Ják nembeli Márton comes alapította Szent György tiszteletére, ezután kezdődött meg a monumentális apátsági templom építése. 1223-ban a monostorban már élénk szerzetesi élet folyt. Első okleveles említése 1247-ből való. A bencés apátsági templomot 1256-ban Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát szentelte fel. A szentelést az alapító nem érhette meg, ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék, melyen a jáki templom előtti temetési jelenet látható.

Az 1532. évi török hadjárat során valószínűleg Jákot is felégették, a templom súlyos károkat szenvedett.

Tudj meg többet a jáki templomról

Számít, ami mögötte van

Jelképeink, névhasználat

Ják címere

Ják község címere csücskös talpú, hasítással két részre osztott címerpajzs vörös színű.
Jobb oldali (vörös) mezejében levágott páncélos jobb kar, varkocsos, hosszú bajszos, levágott török fejet keresztülszúró szablyát markol.
A pajzs címertani bal oldalán (zöld talajon) a jáki apátság kéttornyú katedrálisának (19. századi képének megfelelő) béletes kapui és stilizált homlokzata láthatók. A pajzs színe kék. A pajzson lombos nemesi korona.
A páncélos kar, a szablya és a török fej ezüst (fehér), a katedrális aranyszínű.

Ahol a közösségek formálódnak

Értéktár

Halottaskocsi, tűzoltó szerkocsik

A kéttengelyes tűzoltó szerkocsi sok településen megtalálható, jó állapotban való fennmaradása Tóth Ernő és családjának köszönhető, akik évtizedeken keresztül megőrizték pajtájukban. Az azt követő szakszerűtlen felújítás során eltűnt róla a „Jaák község” felirat. Az...

bővebben

Képszékek, útszéli keresztek, szakrális emlékek

Ják szakrális emlékei a falu központjában és a kivezető utak mentén a falu hívő lakosai által fogadalomból, emlékül állított épített örökségeink. A település képéhez hozzá tartoznak, gondozásukkal, megóvásukkal őseink emlékét, lelkiségét ápoljuk, megőrizzük, a faluképet gazdagítjuk.

bővebben

Szent Patrik és Szent Lénárd temetőkápolna

A 300 éves kápolna építészeti emlék, Szent Patrik tiszteletének egyedüli magyarországi emléke. Szakrális jelentőségét fokozza, hogy eredetileg fogadalmi kápolnának építették a dögvész (járvány) elkerülése érdekében, és ezután vették körbe a jáki régi temető sírhelyei.

bővebben

Jáki Művésztelep

A Jáki Művésztelep magán- és alkotói kezdeményezésre létrejövő évente megrendezésre kerülő alkotótábor, melynek hagyományos megrendezése a tábor alapító tagjai, részt vevői, a helyi művészpalánták és a falu kulturális közössége szempontjából is üdvös.

bővebben

Szent Cecília Kórus

A jáki templom Szent Cecília Kórusa 1994-ben alakult a helyi általános iskola kisdiákjaiból Sabján Edit tanárnő vezetésével. Ma is énekelnek minden vasárnap és az ünnepi szentmiséken a templomban.

bővebben

A jáki fazekas hagyomány

A hivatalos dokumentumok szerint 1613 óta működött Jákon fazekascéh, azonban a kézműves mesterség hagyománya ennél jóval régebbi gyökerű. Egyes feltételezések szerint már az ókorban is bányásztak agyagot a településen.

bővebben

Még több