Képszékek, útszéli keresztek, szakrális emlékek

Főoldal » Helyi értéktár » Képszékek, útszéli keresztek, szakrális emlékek

Fókuszban

Ják szakrális emlékei a falu központjában és a kivezető utak mentén a falu hívő lakosai által fogadalomból, emlékül állított épített örökségeink. A település képéhez hozzá tartoznak, gondozásukkal, megóvásukkal őseink emlékét, lelkiségét ápoljuk, megőrizzük, a faluképet gazdagítjuk.

Ják szakrális emlékei a falu központjában és a kivezető utak mentén a falu hívő lakosai által fogadalomból, emlékül állított épített örökségeink. A település képéhez hozzá tartoznak, gondozásukkal, megóvásukkal őseink emlékét, lelkiségét ápoljuk, megőrizzük, a faluképet gazdagítjuk. Ezek az épített emlékek a korabeli jáki lelkiség kivetülései, üzenetet hordoznak.

  • A Balogunyom felé vezető út mellett látható, a szombathelyi Hudecz sírkőfaragó műhelyben készült kőkereszt, melynek posztamensén az állíttató család neve olvasható: „Isten dicséretére és Szűz Mária tiszteletére emeltette: Zámbó Sándor és neje Ughy Julianna 1899.”
  • A nárai elágazásnál, a régi útcsatlakozás helyén vöröskereszt található. A vörös színű fakereszten, fém lapra festve ábrázolja Krisztust.
  • A Rácz major felé vezető út mentén álló vöröskereszt. A feszület fakereszten, fém lapra festve ábrázolja a Megváltót. Az 1941-es térképeken szerepel először.
  • A korábbi Heródes major, ma pulykatelep kapujával szemben. A feszület fakereszten, fém lapra festve ábrázolja a Jézus Krisztust. Az 1941-es térképeken szerepel először.
  • A falu központjában, a patak partján álló kőkeresztet a 1873-ban Kiss János és felesége állíttatta. A megfeszített Krisztus szobrát később kicserélték. A kereszt talpazatán a következő felirat olvasható: SZÁLLJ SZIVEDBE SIRASD MEG VÉTKEIDET FONTOLD MEG MERT AZ ISTEN FIA VOLT KI ÉRTED ÍGY MEGHOLT.
  • Az Apátnépi elágazásban áll az 1896-ban, az állam alapításának ezredéves évfordulóján, Kiss János adományából emelt Szentháromság oszlop, melyet minden tekintetben a Szentháromság ábrázolások barokk korban hagyományos típusát követi.
  • Az apátsági templomtól északra, a templomdomb oldalában álló Mária-oszlopot 1864-ben Horváth János és felesége állíttatta. A kőoszlopon, a koronázási jelvényeket viselő Madonnát Magyarország Védasszonyaként ábrázolták.
  • A Balogunyomba vezető út mellett, a falu végén falazott képszékben áll az 1853-ban emelt Szent Flórián szobor. Alapítója Bernátné Antal Katalin. A római légiós öltözetben ábrázolt, égő házat oltó szent közbenjárását tűzkárok ellen kérte.
  • A Kossuth utca – Berzsenyi utca sarkán, a Belső patak partján lévő falazott képszék, melynek alsó fülkéjében barokk kori ábrázolásokat követő, fémlapra festett Szentháromság kép található, a képszék felső fülkéjében ugyancsak fémlapra festve, Szűz Mária csillagkoszorútól övezett arcképét helyezték.
  • Vas megye legkorábbi, 1663-ból származó út menti fogadalmi emléke. A képszék alsó részében Szent Vendel, 1843-ban készült szobra áll. Szobrát általában a nyáj kihajtásának útvonala mellé helyezték.
  • Az Erdélyi József utcában lévő falazott képszék, melybe fémlapra festett Szentháromság-képet helyeztek.

Forrás:
Tájak korok múzeumok kiskönyvtára 606. szám 1999.
Javaslat a Ják község településen fellelhető képszékek, útszéli keresztek és szakrális emlékek Jáki Települési Értéktárba történő felvételéhez – Németh Erika, 2020.

Még több

A jáki templom története

A jáki templom története

A jáki templom hazánk egyik legszebb román és koragót stílusú műemléke, ami jelenleg is plébániatemplomként várja a híveket és a látogatókat.

bővebben
Szent Patrik és Szent Lénárd temetőkápolna

Szent Patrik és Szent Lénárd temetőkápolna

A 300 éves kápolna építészeti emlék, Szent Patrik tiszteletének egyedüli magyarországi emléke. Szakrális jelentőségét fokozza, hogy eredetileg fogadalmi kápolnának építették a dögvész (járvány) elkerülése érdekében, és ezután vették körbe a jáki régi temető sírhelyei.

bővebben
Jáki Művésztelep

Jáki Művésztelep

A Jáki Művésztelep magán- és alkotói kezdeményezésre létrejövő évente megrendezésre kerülő alkotótábor, melynek hagyományos megrendezése a tábor alapító tagjai, részt vevői, a helyi művészpalánták és a falu kulturális közössége szempontjából is üdvös.

bővebben