A 300 éves kápolna építészeti emlék, Szent Patrik tiszteletének egyedüli magyarországi emléke. Szakrális jelentőségét fokozza, hogy eredetileg fogadalmi kápolnának építették a dögvész (járvány) elkerülése érdekében, és ezután vették körbe a jáki régi temető sírhelyei.
Patrik vagy latinosan Patricius az írek nemzeti szentje. Lexikonokat, kézikönyveket lapozva mindenhol azt olvashatjuk, hogy kultusza Magyarországon nincs jelen.
Patrik a IV. század végén Britanniában született. Szülei jómódúak voltak. Még gyerekként rablók fogságába került, akik Írországba adták el rabszolgának. Az ország legkietlenebb vidékén kellett állatokat őriznie. Néhány év után sikerült megszöknie. Visszatért szüleihez, ahol rövidesen a keresztény egyház tagja lett. Vannak legendaváltozatok, amelyek kiemelik, hogy Galliában is megfordult, és nagy hatással volt rá az, amit Mártonról hallott. Felszentelt püspökként tért vissza Írországba, és kezdte el az írek keresztény hitre térítését.
A Vas megyei Jákon áll egy olyan kis kápolna, amelyet az 1700-as évek elején Szent Patrik és Szent Lénárd tiszteletére emeltek. Az építés időszakából származó oltárképen is ők ketten láthatók. Patrik püspöki öltözetben jelenik meg, a fekete papi ruházatot viselő Lénárd mellett egy angyal viszi a főpapi süveget. Ő, bár érdemes lett volna rá, nem fogadta el a püspöki tisztséget. A két szent közé legelésző teheneket festett az egykori alkotó.
„A kápolna ma a temető területén áll, de mégsem a megszokott értelemben vett temetőkápolnával van dolgunk. Eredetileg fogadalmi kápolnának épült, a temető az építés idején meg nem itt volt.
Patrikhoz és Lénárdhoz egykor azért fohászkodtak az állattartó gazdák, hogy a települést elkerülje a dögvész. Valószínűleg azért választották ezt a helyet, mert az erre vezető úton hajtották ki a marhákat legelni. A kápolna mellett valaha remetelak is állt, az 1756- os „vizitáció” az ott lakó remete nevét is feljegyzi: Kaldenbeck Acteon. Feltételezhetjük, hogy az ő feladata volt a kápolna gondozása. 1780-ban a közelben nyílt meg a temető, és lassan a kápolna is a temető részévé vált.”
„Nem lehet kétséges, hogy a jáki kápolnát a közeli német nyelvterületen kialakult kultusz hatására építették. Nincs közvetlen összefüggésben Jákkal, de az írek iránti rokonszenv a magyar kultúrtörténetben több helyen kimutatható. A tisztelet jele például az is, hogy Hevenesi Gábor, a Vas megyei születésű kartográfus és polihisztor az 1692-ben megjelent Régi magyar szentség című művében Patrikot azok között a szentek között sorolja fel, akik Pannónia földjéről származtak, tehát ott a helyük a magyar szentek sorában. Hogy kötődik a Britanniában született Patrik Pannóniához? Hát úgy, hogy van olyan legenda, amely szerint Patrik nagyanyja Szent Márton nővére volt. Ezt nem Hevenesi találta ki, több középkori Patrik- életrajzban ez szerepel. Fölösleges azt vizsgálnunk, hogy a közöltek megfelelhetnek-e a valóságnak. Márton és Patrik az erős szellemi, lelki kötődés miatt válnak a legendában vérrokonokká.”
/Idézetek: vaol.hu/
A 300 éves jáki kápolna Szent Patrik tiszteletének egyedülálló magyarországi helyszíne és a fogadalmi kápolnából temetőkápolnává lett épületet története teszi helyi kultúrtörténeti, építészeti emlékké. Mivel műemléki védelmet nem élvez, a helyi közösség fokozott feladata és felelőssége, hogy a kápolnát az utókornak megőrizze.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
vaol.hu
