A jáki templom története

Főoldal » Helyi értéktár » A jáki templom története

Fókuszban

A jáki templom hazánk egyik legszebb román és koragót stílusú műemléke, ami jelenleg is plébániatemplomként várja a híveket és a látogatókat.

A jáki templom hazánk egyik legszebb román és koragót stílusú műemléke, ami jelenleg is plébániatemplomként várja a híveket és a látogatókat. A jelenlegi Magyarország területén nincs még egy ilyen épségben megmaradt, ilyen díszes, román kori, három hajós katedrális – a tatárok, a törökök és az országot sújtó háborúk dúlásának eredményeként.
Építészeti megoldásai, faragványai, freskói méltó emléket állítanak a 12. század világának és művészetének. Mondhatni, hogy a 13. századi vallásos emberek világképének állít emléket és mutat térképet az épület és faragványai. A templom falai emberöltőkön keresztül fogadták be az itt élők imáját, ezért hatalmas szakrális energiák hordozója az épület.

A jáki templom alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa. A Ják nemzetség alapítója az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Gizella királynő, Szt. István feleségének kíséretében jött be Magyarországra. Itt a királyi testőrség parancsnoka lett és nagybirtokot kapott.
A templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Az építés 1256-ig tartott, három szakaszban. Az alapító halála vagy a tatárjárás (1241-42) miatt az építkezés félbeszakadt.
A templom stílusa alapvetően román, de már megjelennek a gótikus elemek is, amit a nemzetközi építőmesterek hoztak magukkal. Fellelhető a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, normann hatás, valamint a burgundi, a bambergi dóm kőfaragók hatása is. A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte. Munkájuk: az északi hajó lefedése (bordás keresztboltozat), a fő és déli hajók fakazettás lefedése és a Jakab kápolna felépítése, ami így egyidős a templommal.
A felszentelést Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték 1256-ban. A szentelést az alapító nem érhette meg. Ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék: a jáki templom előtt temetési jelenet látható.

Az 1331-ből való oklevél 50 szerzetesről tesz említést.

Az 1455-ben gazdátlanná vált jáki kegyuraságot V. László a monyorókeréki (Eberau) Elderbach Berchtoldnak adta, majd később Bakócz Tamás örökölte. Őt követte unokaöccse Erdődy Péter. Ettől kezdve az Erdődy grófi család a kegyúr. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613).

Kőszeg városának 1532. évi ostromakor a törökök a monostort és a templomot is megrongálták. Az apostolfejek közül számosat levertek, de másutt is okoztak károkat.
1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs.

1626-ban Erdődy Bálint és Zsigmond megegyeztek, hogy a templomot kijavítják. Valószínűleg, e restaurálás emlékét őrzi egy szívben látható név és évszám (Theodosius Duchon 1637) a főhajó egyik északi ívében. Egyéb barokk-kori festésmaradvány is fellelhető a templomban.
A 17. század közepén az épületet villámcsapás érte, amely erősen megrongálta a templom déli részét. Három déli pillért és a főhajófal nagyobb részét újjá kellett építeni. Ez a hatalmas munka Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik (1643-1666). A templom déli kertjébe vezető ún. Folnay-kapu is ekkor épült. Vaskapuját Pölöskei József készítette 1970-ben.
A 18. század végé Erdődy Gábor gróf, apát, aki később egri püspök lett, a tornyokat restauráltatta (1733-35). Az 1756-os egyházlátogatási jegyzőkönyv (vis.can.) gazdagon tagolt hagymasisakról ír; valamint azt is megemlíti, hogy a főhajó cserép-, a mellékhajó fazsindelyes.

1780-ban Szily János Szombathely első püspöke, egyházlátogatásának alkalmával a főhajó tetőzetét és a tornyokat igen elhanyagolt állapotban találta.

1846-ban a szombathelyi püspöki hatóság sürgeti, hogy a templomot művészettörténeti szempontok szerint kell helyreállítani. Ettől kezdve a templom felújítása nem csak egyházi, hanem nemzeti ügy lett.

1892-ben a Műemlékek Országos Bizottsága Mőller Istvánt bízta meg a munkálatok irányításával. 1896-1904-ig tartott a templom történetében a második legjelentősebb helyreállítási munka Magyarország ezeréves fennállásának emlékére. A munkálatokat Schulek Frigyes és Gyalus László vezette. Lebontották a déli hajó fölé emelt, Folnay idejében épített emeleti részt. Felfalazták a barokk korban nyitott ablakokat. A barokk oltárok helyett neoromán oltárokat emeltek. Megújították az áldoztató rácsot, a szószéket és az egykori kegyúri karzat mellvédjét. A szentélytől kiindulva a kórusig új boltozatot készítettek a főszentély mintájára. Ugyanígy a déli hajóban is. A tornyokat is visszabontották a kórusmagasságig. Nagyon sok eredeti kőfaragványt múzeumi megőrzés végett kivettek. Ez a restaurálás az egész templomot érintette.

1902-ben Angster József és fia pécsi orgonaépítők új orgonát készítettek. A padok és a sekrestye berendezései Budapesten készültek a Gregersen cégnél. A tetőszerkezet Trummer János szombathelyi ácsmester munkája.

1937-ben Gróf Wenchein Frigyes apát idejében olasz művészek restaurálták a főoltár mögött “elfelejtett” Szt. György freskót és a déli torony alatt lévő freskókat.

Felújítások

Az 1980-as évekre ismét esedékessé vált a templom általános restaurálása. Az idő vasfoga, a savas eső sok kárt okozott. 1982-ben a főhajó cserepezése, a két oldalhajó rézzel való lefedése történt meg. A régi rézlemez felhasználásával készült el 1988-ra a II. világháború idején elvitt nagyharang helyett a 11 mázsás új Mária-harang.

A templom és Szent Jakab kápolna restaurálása az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irányításával zajlott. A munkálatokat a mindenre kiterjedő kutatások, szakrajzok, felmérések előzték meg. Elkészült a nyugati kapuzat oromfala, az apostolok galériája, a szobrok restaurálása és másolata. Kijavították a Jakab kápolnát és annak barokk oltárait.
Elkészült az apáti házak közül a B épület, amelyhez csatlakoztatva új rész is épült, hogy a több száz eredeti faragott követ tárolni lehessen. Folyamatban van az apáti A épület helyreállítása, mely a legértékesebb kövek, szobrok bemutatását szolgálja majd (kőtár).
Az ásatások is szakaszonként folytak. 1990-ben a sekrestyénél, a nagy ablak előtt megtalálták a negyedik apszis alapját. A sekrestye területén apáti kápolna állt. A Jakab kápolnát 1992-ben tárták fel. Beigazolódott, hogy a kápolna nem csontház volt, hanem a falu temploma. Sőt megtalálták a még korábbi templom rotunda rajzolatú fundamentumát, valamint a korabeli temetőt, a XI. századtól kezdve sok-sok halottal.
1991-ben az ún. Mária-oltár restaurálásakor leltek rá a jáki gótikus szárnyasoltárra az elveszettnek vélt négy táblaképpel (Péter, Pál, Bertalan és Ker. Szent János). Visszakerült egykori helyére a nagytemplom északi hajójának az oltárához.
2012-ben elkészült a templom északi apszisának félbemaradt restaurálása, és egyéb külső restaurálások. Ekkor cserélték le a templomtető cserépborítását.

Jelenleg a templom teljes körű felmérése és restaurálásának előkészítése zajlik. A Magyar Kormány ugyanis a 2071/2017. (XII. 28.) Korm. határozatában döntött arról, hogy a templom restaurálásának folytatása és egy kiállítótér megépítése valósulhasson meg több mint kétmilliárd forintnyi költségvetési támogatásból.
Figyelemmel arra, hogy a templom milyen kultúrtörténeti, építészeti és szakrális jelentőséggel bír, megújítása nemcsak a katolikus emberek, a hívők számára fontos, de mindenkinek örömöt okoz, aki tiszteli és óvni szeretné a múlt értékeit.

  • Forrás: (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
  • Az elmúlt századok alatt több könyv íródott róla. A legrégebbi kiadvány egy 1957. évi kiadású művészettörténeti leírás.
  • A legújabb kutatásokat Mezzei Alice művészettörténész végezte és írta le.
  • dr. Rátkai László Jáki templom, a kövek üzenete című könyve
  • dr. Tóth Ernő, polgármester, Rácz Károly, a Jáki Települési Értéktár Bizottság elnöke, Németh Erika, Kiss Ferencné, Pais-Horváth Szilvia, Weinhoffer János – A Jáki Szent György Apátsági Templom és a Szent Jakab kápolna épületegyüttesének a Jáki Települési Értéktárba történő felvételéhez készült Javaslata

Még több

Képszékek, útszéli keresztek, szakrális emlékek

Képszékek, útszéli keresztek, szakrális emlékek

Ják szakrális emlékei a falu központjában és a kivezető utak mentén a falu hívő lakosai által fogadalomból, emlékül állított épített örökségeink. A település képéhez hozzá tartoznak, gondozásukkal, megóvásukkal őseink emlékét, lelkiségét ápoljuk, megőrizzük, a faluképet gazdagítjuk.

bővebben
Szent Patrik és Szent Lénárd temetőkápolna

Szent Patrik és Szent Lénárd temetőkápolna

A 300 éves kápolna építészeti emlék, Szent Patrik tiszteletének egyedüli magyarországi emléke. Szakrális jelentőségét fokozza, hogy eredetileg fogadalmi kápolnának építették a dögvész (járvány) elkerülése érdekében, és ezután vették körbe a jáki régi temető sírhelyei.

bővebben
Jáki Művésztelep

Jáki Művésztelep

A Jáki Művésztelep magán- és alkotói kezdeményezésre létrejövő évente megrendezésre kerülő alkotótábor, melynek hagyományos megrendezése a tábor alapító tagjai, részt vevői, a helyi művészpalánták és a falu kulturális közössége szempontjából is üdvös.

bővebben