TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Ják főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Mesteremberek
Sport
Civil szervezetek


E-ÜGYINTÉZÉS   
Adóügyek
Szociális ügyek
Útmutató


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Meghívó, előterjesztés
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Pénzintézetek








A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Látnivalók


  1     2     3  


Jáki Szent György Apátsági templom
9798 Ják, Szabadnép u.

A jáki templom története
A jáki templom alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa. A Ják nemzetség alapítója az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Gizella királynő, Szt. István feleségének kíséretében jött be Magyarországra. Itt a királyi testőrség parancsnoka lett és nagybirtokot kapott. A templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Az építés 1256-ig tartott, három szakaszban.
Stílusa alapvetően román, de már megjelennek a gótikus elemek is. Fellelhető a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, normann hatás, valamint a burgundi, a bambergi dóm kőfaragók hatása is. Talán az alapító halála vagy a tatárjárás (1241-42) miatt az építkezés félbeszakadt. A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte. Munkájuk: az északi hajó lefedése (bordás keresztboltozat), a fő és déli hajók fakazettás lefedése és a Jakab kápolna felépítése.
A felszentelést Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték 1256-ban. (A szentelést az alapító nem érhette meg.) Ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék. A jáki templom előtt temetési jelenet látható.
Az 1331-ből való oklevél 50 szerzetesről tesz említést, amely bizonyára túlzás.
Az 1455-ben gazdátlanná vált jáki kegyuraságot V. László a monyorókeréki (Eberau) Elderbach Berchtoldnak adta, majd később Bakócz Tamás örökölte. Őt követte unokaöccse Erdődy Péter. Ettől kezdve az Erdődy grófi család a kegyúr. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613).
1532-ben, a kőszegi ostromkor, a törökök a monostort és a templomot is megrongálták. Az apostolfejek közül számosat levertek, de másutt is okoztak károkat.
1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs.
1626-ban Erdődy Bálint és Zsigmond megegyeztek, hogy a templomot kijavítják. Valószínűleg ezen restaurálás emlékét őrzi egy szívben látható név és évszám (Theodosius Duchon 1637) a főhajó egyik északi ívében. Egyéb barokk-kori festésmaradvány is fellelhető a templomban. A 17. század közepén az épületet villámcsapás érte, és erősen megrongálta a templom déli részét. Három déli pillért és a főhajófal nagyobb részét újjá kellett építeni. Ez a hatalmas munka Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik (1643-1666). A templom déli kertjébe vezető ún. Folnay-kapu is ekkor épült. Vaskapuját Pölöskei József készítette 1970-ben.
A 18. század végé Erdődy Gábor gróf, apát, aki később egri püspök lett, a tornyokat restauráltatta (1733-35). Az 1756-os egyházlátogatási jegyzőkönyv (vis.can.) gazdagon tagolt hagymasisakról ír; valamint azt is megemlíti, hogy a főhajó cserép-, a mellékhajó fazsindelyes.
1780-ban Szily János Szombathely első püspöke, egyházlátogatásának alkalmával a főhajó tetőzetét és a tornyokat igen elhanyagolt állapotban találta.
1846-ban a szombathelyi püspöki hatóság sürgeti, hogy a templomot művészettörténeti szempontok szerint kell helyreállítani. Ettől kezdve a templom felújítása nem csak egyházi, hanem nemzeti ügy lett.
1892-ben a Műemlékek Országos Bizottsága Mőller Istvánt bízta meg a munkálatok irányításával.
1896-1904-ig tartott a templom történetében a második legjelentősebb helyreállítási munka (Magyarország ezeréves fennállásának emlékére). A munkálatokat Schulek Frigyes és Gyalus László vezette. A következő fontosabb teendők: lebontották a déli hajó fölé emelt, Folnay idejében épített emeleti részt. Felfalazták a barokk korban nyitott ablakokat. A barokk oltárok helyett neoromán oltárokat emeltek. Megújították az áldoztató rácsot, a szószéket és az egykori kegyúri karzat mellvédjét. A szentélytől kiindulva a kórusig új boltozatot készítettek a főszentély mintájára. Ugyanígy a déli hajóban is. A tornyokat is visszabontották a kórusmagasságig. Nagyon sok eredeti kőfaragványt múzeumi megőrzés végett kivettek. Ez a restaurálás az egész templomot érintette.
1902-ben Angster József és fia – pécsi orgonaépítők – új orgonát készítettek. A padok és a sekrestye berendezései Budapesten készültek a Gregersen cégnél. A tetőszerkezet Trummer János szombathelyi ácsmester munkája.
1937-ben Gróf Wenchein Frigyes apát idejében olasz művészek restaurálták a főoltár mögött "elfelejtett" Szt. György freskót és a déli torony alatt lévő freskókat.
Az 1980-as évekre ismét esedékessé vált a templom általános restaurálása. Az idő vasfoga, a savas eső sok kárt okozott. 1982-ben a főhajó cserepezése, a két oldalhajó rézzel való lefedése történt meg. A régi rézlemez felhasználásával készült el 1988-ra a II. világháború idején elvitt nagyharang helyett a 11 mázsás új Mária-harang.
A templom és Szt. Jakab kápolna restaurálása az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irányításával zajlott. A munkálatokat a mindenre kiterjedő kutatások, szakrajzok, felmérések előzték meg. Eddig elért eredmények: elkészült a nyugati kapuzat oromfala, az apostolok galériája, a szobrok restaurálása és másolata. Kijavították a Jakab kápolnát és annak barokk oltárait.
Elkészült az apáti házak közül a B épület, amelyhez csatlakoztatva új rész is épült, hogy a több száz eredeti faragott követ tárolni lehessen. Folyamatban van az apáti A épület helyreállítása, mely a legértékesebb kövek, szobrok bemutatását szolgálja majd (kőtár).
Az ásatások is szakaszonként folytak. 1990-ben a sekrestyénél, a nagy ablak előtt megtalálták a negyedik apszis alapját. A sekrestye területén apáti kápolna állt. A Jakab kápolnát 1992-ben tárták fel. Beigazolódott, hogy a kápolna nem csontház volt, hanem a falu temploma. Sőt megtalálták a még korábbi templom rotunda rajzolatú fundamentumát, valamint a korabeli temetőt, a XI. századtól kezdve sok-sok halottal.
1991-ben az ún. Mária-oltár restaurálásakor leltek rá a jáki gótikus szárnyasoltárra az elveszettnek vélt négy táblaképpel (Péter, Pál, Bertalan és Ker. Szent János). Visszakerült egykori helyére a nagytemplom északi hajójának az oltárához.

Látogathatóság:
  1. Tel.: +36 94/356-014
  2. Tel.: +36 94/356-217
  3. Nyitva: minden nap: 09.00-18.00

Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!



  1     2     3  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Cukrászda


SZÁLLÁS   
Magánszállás


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás














 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail